Mindenféle kövek legördültek a szivemről, befejeződött az iskola, egy szép ceremóniával megkaptam az okleveleket, jógainstruktor, jógatanár, pirosöves jógini és még ki tudja mivé avattak itt az elmúlt szombat este.
Visszaköltöztem az Ananda Resort-ba, ami azt jelenti, hogy nincs többé konyhám, főzöcskézés, bevásárlás, viszont van medence, tudok uszizni, meg pihizni, van itt jó kis étterem, ott ehetek finom, egészséges étkeket, mágikus kezű masszőrnénihez járhatok masszíroztatni, és amikor a kedvem tartja elmehetek a tantra workshopra, amin a swamitól tanulhatok még rengeteget, ha még belefér valami a fejembe. Ma már reggel ott voltam, és, most hallottam harmadszorra ugyanazt, és rengeteg új dolgot értettem meg, ami valószínűleg elkerülte eddig a figyelmemet. Ilyen ez a világ itt. Nagyon sokszor kell meghallgatni ugyanazt, hogy összeálljon a kép. És, mivel a délutáni órákra nem mentem el, arra is jutott időm, hogy átnézzem az írásos anyagot, amit a workshopon kaptunk, meg a saját jegyzeteimet, és így még izgalmasabb dolgokra derült fény.
A barátnőimmel ma búcsúvacsorát rendezünk, mert Évi holnap hazamegy, holnap délután meg beruccanunk a városba, feltesszük őt a hajóra, és Andival körülnézünk az éjszakai piacon, hátha akad valami hazavinnivaló finomság.
Már nagyon készülődök hazafelé. Idén, úgy döntöttem, előre küldöm a lelkemet, mert tavaly, másfél hónap távollét után legalább egy hónapig kellett várni, hogy a lelkemnek minden darabja visszaérkezzen Magyarországra. Most 3 hónapot töltöttem távol, képzelem, milyen nehéz lesz neki hazatalálni, és most nem akarok olyan sokat várni rá.
Nagyon sok dolgunk van otthon nekünk együtt, úgyhogy jó lesz, ha hamar összetalálkozunk.
Most megyek a búcsúvacsorára.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése